19.rész - A jelek 2/1 ~ Gyorstalpaló az angyalokról

Mikor meglátta a nő arcát egy pillanatra lesápadt majd egyből felült. Egészen közel hajolt hozzá és a szemeit figyelte majd megfogta a kezeit amiket az ajkához emelt.- Te csak is ő lehetsz. 

 

- Hé! Ne fogdosd Monamit! - Morgott rá Castiel szó szerint mire Exyn felé kapta a fejét. Hirtelen felcsillantak a szemei majd minden szó nélkül elengedte Monát és Castiel felé ugrott. 

 

- Bolyhoska!!~ - Ráugrott a farkas hátára, aki ezt nem igazán díjazta pozitívan és mindent megtett, hogy ledobja magról a zavaró tényezőt, ami visítva csimpaszkodott a bundájában.  

 

- Azonnal engedj el! - Morgott Castiel és a lehető legjobb trükkjeit bevetette, de nem igazán akart lemászni róla Exyn.  

 

Össze vissza rohangált és ugrált, de a férfi nem hagyta magát és minden erejével kapaszkodott aszívének nagyon kedves "kis" bundás jószágba. A végén a farkas a hátával nekivetődött egy vaskosabb fának. Egy halk nyüszítés kíséretében a hőn áhított vágya beteljesedett: Exyn úgy csúszott le róla, mint ablaküvegről a hógolyó. A farkas elégedetten fújt egy nagyot majd Monami mellé állt, hogy tisztes távolságba kerüljön a kerge angyaltól. 

 

- Jól vagy? - Nézett fel rá a nő mire a farkas lassan bólintott. 

 

- Csak tartsd távol tőlem azt az őrültet, különben egy ideggyenge pillanatomban elkapom a nyakát és kitépem a légcsövét.  

 

Exyn vett egy nagy levegőt majd összeszedte magát. Mikor felállt kiropogtatta a hátát majd nyújtózott egy nagyot. Látszott rajta, hogy nem tetszett neki Castiel húzása, de Raffaelel ellentétben ő nem kezdett el hisztériázni.  

 

- Jól van, elismerem, ez egy szép húzás volt tőled, e hidd, hogy ezzel feladtam. - Leporolta ruháját majd megigazította a haját, aztán Hael és Raffael felé fordult. - Visszatérve ahhoz, amit eredetileg akartam kérdezni. Mi a bánatot is kerestek ti itt?  

 

- A dédelgetett tárgyadért jöttünk. Pontosabban csak ők jöttek. - Mutatott Raffael a csipet csapatra, akik nagy szemekkel lesték az események zajlását.  

 

- És ti minek kísérgetitek őket? Raffaelt még megértem, na de te Hael? - Nézett rá értetlenül majd elvigyorodott. - Uh, azt ne mond, hogy azért vagy velük mert félted őt.  

 

Hael gyilkos tekintettel nézett fel rá. - Vigyázz a szádra Exyn.  

 

- Jól van, jól van, nem kell ennyire harapni. - Monami felé fordult. - Szóval mit is szeretnétek tőlem?  

 

- Szükségünk van az általad megáldott tárgyra, hogy megnyithassuk a portált egy elveszett dimenzióhoz.  

 

- Hm.. Szóval fel akarjátok kutatni mind a tizenkettőnket, hogy ki sírjátok a tárgyainkat, el akarjátok vinni a ezeket a Felleg hegyre, hogy megnyissátok a portált. Ez így eléleti szinten nagyon pöpecül hangzik, csak egy probléma van vele. A gyakorlatban ez nem fog működni.  

 

Mikor ezt Exyn levezette mind összenéztek, még az angyalok is. A sok értetlen tekintet miatt az egyedül maradt férfi sóhajtott majd a bal kezét a csípőjére tette amíg a másik kezével a hajába túrt gondterhelten. 

 

- Siralmas, hogy ez a két húgyagyú semmit se mondott el nektek ezzel kapcsolatban. Méghogy az első és legfelsőbb angyal. Csak egy díszbuzi akit, ha beraknak a sarokba az ottmarad, mint egy mutatós dísztárgy. - Amint ezt kijelentette Hael aurája szinte pengeként hasította a levegőt, akárcsak Raffaelé. - Most mi van?! Rohadtul el kellett volna mondanotok nekik! 

 

- Mégis micsodát?! - Akadtak ki egyszerre.  

 

- Chh, idióták.. Ti vagytok az egyetlenek, akik sose figyelnek. A zsák meg a foltja. - A többiekre nézett. - Gyertek elem, mindjárt elmagyarázom, hogy miért fog megbukni a kis mutatványotok. 

 

Riddle sóhajtott majd elindult. - Milyen macerás egy út. Akárhányszor megtalálunk egy angyalt az mindig közli velünk, hogy valami nem stimmel a mi elképzeléseinkkel.  Pedig azt hittem az Angyalok könyve majd pontos utasítást ad, de ez helyett csak a szar legmélyére dobott minket.  

 

- Nem tehetünk róla, a mi karmánk mindig is ilyen volt. Szokj hozzá, ha a társaságunkban akarsz maradni. - Axar a kezeit a tarkójára tette majd ő is elindult mögötte Leoval.  

 

Mint követték Exynt egy barlangba. A sötétség mélyébe egy keskeny és síkos lépcső vezetett lefelé így egyesével haladtak lefelé a fal mentén, hogy ha nem muszáj ne seggen csúszva érkezzenek a lépcső aljára. Az utat hosszú idő alatt tették meg, de úgy tűnt, hogy minden rendben lesz és megússzák épségben. Gondolták.. A sor a következő volt lentről felfelé haladva: Exyn, Castiel, Lysander, Leo, Axar, Monami, Riddle, Hael és Raffael. Elméletben nem tűnt akkora hibának induláskor, hogy a legbénábbat állítsák leghátrébb. Már csak pár méter volt vissza mikor Raffael tüsszentett egy nagyot melynek következtében megcsúszott, amivel még nem is lett volna akkora baj, ha sikerül megkopaszodnia a falban. Természetesen a finnyás éne miatt mikor hozzáért a nyálkában gazdag falhoz visítva elugrott onnan, de ekkor más nem tehetett semmit. Hátulról nekiesett az előtte álló Haelnek, aki Riddle hátában akart megkapaszkodni sikertelenül. A szöszi, hogy ne essen rá Monamira seggre ült, de ezzel meg kirúgta a lány lábát maga alól. Mona megpördült majd háttal lefelé nekiütközött nagy erővel Leoba, aki Axarnak esett. Lysander a hangok hallatán hátra fordult, így a felé érkező Axar telibe fejelte. Lys nekiesett a farkasnak aki megállt. Egy darabig tudta magát tartani, de ahogy feltorlódtak mögötte az emberek a falba vájt karmai sem tudták megmenteni a zuhanástól. A dominó sora folytatódott. Szerencsétlen Exynt a lépcső alján érte a végzet, ugyanis az útközben feltolódott banda rajta landolt, beleértve a pehelysúllyal rendelkező vérfarkast is.