21.füzet – Cikis helyzetek sorozata

Az ünnepi est igen csak jóra sikeredett, mondhatni mindenki kellőkép jól érezte magát, talán túlságosan is. Kai és Axar egy ivó versenybe kezdtek amibe később Castiel is csatlakozott majd Leonardo lealacsonyító beszólására a három fiú rászált és addig piszkálták amíg ő is beszállt az ivásba. Egyedül Lysander nézte őket szinte már émelygő tekintettel. - Egek.. Ezek mennyit bírnak inni.. - Fogta a fejét. Majd mikor a fiúk megindultak egymás felé, hogy ők már pedig lerendezik egymás között a nézeteltéréseket (ergo Castiel VS Axar), Lysander elkapta a kettőt a nyakuknál majd alaposan megrázta őket.

- Nem tudnátok néha normálisan viselkedni, tényleg ennyire megeröltető dolog lenne?

- Naa.. Lysy, most mi van már? - Húzta a száját Castiel majd elvigyorodott.- Áh, szóval félted a kislányt? Így megértem a dolgokat, de tudod.. Nem lehet mindig csak jól viselkedni~

- Mégis kinek nézel te engem he? Én vagyok a 4-es számú halálisten, Axar Lewaten! - jelentette ki büszkén majd Castiel mellkasára bökött.- Egy hozzád hasonló szőrcsomó nekem ne ugasson mert még feltalálom gyújtani....

- Szőrcsomó? Talán a kis-- Ekkor Lys megunta és egy egyszerű jól irányzott ütéssel a tarkón kiütötte őket, a két srác összefejelt majd elterültek a padlón.

Kai és Leonardo inkább elosontak majd ott hagyták őket a nagy kupi közepedte. A vámpírka nem tudptt mit tenni szólt Godainak, hogy segítsen neki felvinni a fiúkat aztán majd takaratanak, de a komornyik biztosította, hogy majd a ház dolgozói elrendezik a nappalit úgy, mintha ez az ivós este meg sem történt volna. Zess ez idő alatt saját szobájának erkélyén töltötte el idejét. A kő korláton ült s hátát a falnak támasztotta majd csak a csillagos eget és a kifli alakú holdat nézte miközben kezében ott csillogott a pohár félig vörös borral. Monami miután levetette a ruháit és felhúzta hálóingjét megállt az ágya meletti ablak előtt majd kezét az üvegre tette és csak a csillagokban gyönyörködött. Hirtelen kettejük tekintete megakadt ugyanazon a hullócsillagon majd lehunyták a szemüket és kívántak. Monami ez után az ágyába feküdt, Zess felkapta a fejét majd abab az irányba nézett merre Mona szobája van, azaz az épület másik felében. Sokáig csak arra nézet majd a gyenge szellő az udvarból felkapta a vörös rózsaszírmokat s táncra hívta őket. Mikor a fiú meglátta ezt és elkapott egy vörös szirmot tekintete szomorkás lett.

    Félek... Veszélybe sodrom majd.. Ne! Ekkor felpattantak szemeim amjd csak ijedten és meredten néztem felfelé, mellkasom mélyeket emelkedett hisz kissé ziháltam. Egy meglepett kedves, törékeny tekintett nézett vissza rám majd arcán halvány mosoly jelent meg. Lágy szellő, kellemes meleg és békés csend. Egy gyengéd kéz simogatta meg arcom.

- Rosszat álmodtál, Luka? - Kérdezte kedvesen majd tovább simogattott selymes kezével tovább .

- Olyasmi... - Néztem félre majd felültem és megvakargattam a tarkóm, felé fordultam.- Csinltam valamit.. Amíg aludtam?

Megrázta a fejét.- Semmit, csak nyöszörögtél mint egy kisgyerek. - Majd elmosolyodott, megkönnyebbülten sóhajtottam majd az én arcomra is egy halvány mosoly mászott. Átkaroltam a derekánál majd magamhoz húztam és nyomtam egy puszit a fejére, másik kezemmel szedtem egy rózsát a mellettünk lévő bokorról s leszedve a tüskéket a hajába tűztem.

    Ekkor Zess sóhajtott majd elengedte a szirmot mely tovább szállt a széllel. Megitta a maradék bort mely még a pohárban volt majd leszállt a korlátról és bement a szobájába. Letette a poharat majd ledobta ruháit s alsóját átcserélve felhúzott egy fekete melegítő nadrágot és az ágyba dőlt. Pár perccel később már mélyen aludt.

 

Másnap....

 

Másnap reggel mindenki eléggé sokig aludt, hisz ki kellet pihenni az elöző este fáradalmait. Elsőnak Zess aztán Lysander majd Kai is lekecmergett az emeletről a nappaliba. Mind ott ültek miközben arra várta, hogy legyen reggeli, valamint, hogy le jöjjön a maradék négy delikvens. Castiel jött le ásítva majd le is rogyott a fotelbe. A nagy csendet Monami sikítása törte meg mire mindneki rögtön felébredt, az ébren levők pedig ledöbbentek. Zess azonnal felrohant mögötte Castiellel majd berontottak a lány szobájába. A következőt látták...

Monami felhúzott lábakkal ül és szorítja magához vörösen a takarót, Axar a földön nyöszörgött egy hatalmas tenyér nyommal az arcán. Zessnél a cérna rögtön elpattant, de a vöri beelőzte.

- Te meg mi a bánatot keresel itt he ?! - Kapta fel a fiút a földről a ruhájába markolva majd alaposan megrázta.- Eszednél vagy?! Belopakodsz majd rámászol?!

- He? Mi?! Én nem! - Rázta a fejét és kézzel lábbal tiltekozott, főleg mikor meglátta Zess tekintetét.- Esküszöm semmit se tettem!!

- De akartál te..!!

- Ezt kint rendezzétek le.. - Fogta vissza magát a démon majd egy laza láb lendítéssel kirúgta őket a szobából s rájuk csapta az ajtót, csak a fehét fogta sóhajtva majd odament Monami ágyához és leült a végébe.- Minden rendben?

Bólintott.- Igen.. De megijedtem.. Mikor felkeltem itt feküdt mellettem és magához ölelt. - Majd jobban magához szorította a takarót.- Tudtam, hogy perverz, de, hogy ennyire...

- Ezentúl figyelni fogok rá, hogy ez ne történhessen meg megint.

- Ennyire megijedtél? - Nézett fel rá mire a fiú kissé elpirult majd félre nézett.

- Valami olyasmi... Öltözz fel, mindjárt kész a reggeli. - állt fel az ágyról majd kiment és elkapta Axart. Szegény srácra Castiel és Zess haragja várt.

A reggeli viszonylag csendben telt. A fiúknak fájt a feje, mondjuk Axarnak kb mindene, Monaminak meg nem volt témája, inkább csak csendben evett. Mikor mindneki befejezte az evés Mona megkérdezte Goai-t, hogy segíthe-e valamiben. A srác nem igen akart mondani munkát arra hivatkozva, hogy ''vendég nem dolgozhat, ezek a dolgok mind egy komornyik feladatai”, ám a lány nem adta fel így a férfi sóhajtva rá bízta a növényház locsolását és felsöprését. Miután elmondta neki, hogy mit hogyan, merre, meddig ment a saját dolgára. A lány bement az üvegházba majd csak tátott szájjal állt perceken keresztűl. - Csodálatos... - Nézte a virágokat majd megfogta a slagot és elindult a csoli útra a hatalmas növények között mely inkább egy vad és szép dzsungelre emlékezdtette. Már javában bent volt a növények között mikor egyszer csak Axar jött vele szemben, mikor a vörös meglátta elmosolyodott.

- Hali Mo-chan. - Intett neki s hozzá csapta szívdöglesztő mosolyát mely mentem lefagyott arcáról mikor a lány elfordította a fejét sértődött arcvágással.- M-Most meg mi az isten nyila van? Történt valami? Csináltam valamit ami nem volt jó kegyednek?

- Hm? - Pillantott felé.- Tényleg nem tudod mr.bebújokmáslányokágyábaésölelgetemőketoknélkül ?

- Oh.. Hogy az.. - Vakarta meg tarkóját egy kínos mosoly kíséretében majd köhintett.- tudod tegnap este kicsit sokat ittam, hogy őszinte legyek szerintem annyira be voltam állva, hogy még a haveros is lesmároltam.. - Nézett félre majd megrázta a fejét.- A lényeg, hogy fogalmam sincs, hogy miket csináltam, de bocs érte, nem direkt volt.. Mondjuk tény és való sokkal kényelmesebb ágyat kaptál mint mi.. - Fogta a hátát.

- Hm... Még meg gondolom, hogy megbocsájtok-e neked a reggeli és egyéb tetteidért.. - Locsolt tovább majd Axar arcára széles vigyor húzódott, odalépett hozzá majd megragadta a kazét és magához húzta, átkarolta a derekát.

- M-Mit csinálsz? Axar, eressz el.. - Akarta eltolni, de a fiú szorosan öleltem simogatta a derekát majd keze a lány fenekére csúszott, Mona szemei kikerekedtek, arca menten elvörösödtt.- Axar...!

- Na~ Ne legyél ilyen harcias kis csibe, amikor csendben vagy és nagy szemekkel nézel rám sokkal aranyosabb vagy, de persze a tüzes éned is nagyon csípem félre ne értsd. - Suttogta a fülébe. A lány teste bizsergett, összeszorította szemeit, nem akart figyelni szavaira. Axar tovább édesgette majd hirtelen a kifolyt víz ''életre'' kelt majd rátegeredett Axar lábára. Mikor az észrevette ellökte a lányt és el is csúszott. Mo hátrább lépett majd az eddig ökölben lévő keze a mellkasánál lassan elernyedt, ezzel egy idpben a víz is rendes víz lett. A vörösnek ez feltűnt és eddigi tekintete hirtelen dühösbe fordult át.- Direkt csináltad mi? Játszani akarsz? Rendben! - Azzal megragadta a lányt és ledöntötte a fűre, lefogta a lány kezeit majd fölé emelkedett.

- Axar... - Nézett rá döbbenten, a fiú csak nagy vigyorral az arcán nézett le rá majd a nyakához hajolt és megnyalta. A lány összerezzent majd nyelt egyet.- Axar! Hagyd már abba! - Nézett rá komolyan, hangja olyan határozott volt amilyen csak lehetett. A víz megint kezdett emelkedni, mikor ezt a fiú meglátta lehunyta szemeit, elengedte majd felállt, sóhajtott.

- Chh.. Az ilyen ostoba kislányokkal unalmas játszani.. Lehet elkéne kapnom egy dögös pipit a környéken..- Tette zsebre kezét majd elment. Monami csak tövábbra is feküdt a fűben felfelé nézve döbbenten.

- Én nem is... Csináltam semmit..... - Mondta halkan majd lehunyta szemeit. Bent a zárt növényházban kisebb szellő támadt ami végigfutott az egész helyen, a lány haját is meglengette. Teste kéken felfénylett, kissé talán fel is emelkedet, de mikor nagy hanggal kinyílt az ajtó ezek a dolgok abba maradtak.

 

Egy kis ajándék nektek olvasóknak :3 Axar~