30.füzet - Közel a vége

- ... Felébredtél? ... - Kérdezte alig hallható hangon Reiga majd érzékelte a további behatolók energiáját, kezét ökölbe szorította amíg a másik kezében a könyvét tartotta görcsösen. ~ El akartam kerülni mindneképpen azt, hogy idő előtt ideérjen Kai.. Úgy néz ki változtatnom kell a haladási terven! ~ Azzal a kastélyon belül nyitott meg egy portált majd egyből a trónterem közepén állt. Luze és Luka mikor meglátták a férfit ledöbbentek.  Az idősebb Crosszeria Reiga felé rohant volna kardjával, de Luze elé került és útját állta.
- Jelenleg még én vagyok az ellenfeled! - Kiálltott rá, a lettejük közti párbaj folytatódott, bár Luka hamar le akarta zárni az egészet és inkább küzdött volna azzal aki miatt mind ez megtörtént.
A terem közepén álló férfi elégedetten nézett a birtokában lévő Luze-ra majd felvett egy alap állást, két karját kinyitotta egyenesen előre kissé távol egymástól majd alatta megjelent kék mágusköre ami nagy erővel fénylett. A levegő hirtelen nagyon lehült. Az ablakokon jégvirágok pompáztak, a falakon és a padlón fényes vékony jégréteg képződött, a csillát mely fent lógott azon most hegyes jégcsapok díszelektek melyek ha valakire rá esnek nem mond érte köszönetet. ~ Most minden úgy fog történni ahogy azt én akarom, ma végre beteljesedik az aminek vár régen be kellett volna! ~

Szája szélén egy kisebb mosoly jelent meg. Eközben Kai, Axar és Castiel együtt futottak a folyosón melyen már érezték Reiga hidegét. Mikor a teremhez értek megálltak, szemügyre vették a helyzetet, ám mire Axar megszólalt volna Kai Reiga felé rontott. Castiel elindult Luka felé mire a másik vörös kénytelen volt vele menni.
- Ti meg mi a francot kerestek itt?! - Kérdezte Luka majd kissé visszaverte testvérét aki egészen az egyik tartó oszlopig csúszott.
- Felmentő sereg, vagy mondjuk erősítésnek? - Vigyorgott Castiel mire a démon csak vicsorgott rá.
- Nektek ebe egyáltalán nem kellene beleavatkoznotok, ez csak rám és az öcsémre tartozik, az ilyen kisfiúknak amúgy is otthon kellene ülni és játszani. - Mondta lenéző pillantást küldve feléjük mire a két srác közösen kiöltötte rá a nyelvét.-He ?!
- Ne legyél már ennyire elszállva agadtól, nem miattad vagyunk itt első sorban, vili? - Tette karba a kezét Axar majd sóhajtott.- Ember, az összes démon ilyen egoista?
- Ezt komolyan te kérdezed Axar? - Fűzte hozzá mellékesen a kutyuli mire érezhető volt már a három fiú között a feszültség, konkrétan szikrátott a levegő is. Luze értetlenül nézte őket majd kihasználta az alkalmat és egy kalitkába zárta őket.
- Mint az ovisok. - Ejtett egy gúnyos mosolyt majd feléjük szegezte kadját ami zölden világított, ahogy lassan fordította el a kalitkából úgy kezdtek el kinőni a tüskék.- Ha ennyire ráértek akkor lassan is meghalhattok. Most kihasználhatjátok a hátralévő perceiteket és megbeszélhettek mindenféle baromságot amit eddig nem tudtatok!
Luka felé fordult komoly tekintettel.- Csak nem gondolod, hogy megfeletkeztem az egyetlen testvéremről? - Majd felemelte karját melyben ott díszelgett hatalmas kardja.

 

Eközben.....

Lysander és Leonardo együtt futottak végig a hosszú folyosón majd arra lettek figyelmesek, hogy csak futnak, futnak, de nem közelednek a végén lévő ajtóhoz. Megálltak majd körbenéztek, külsőleg egy szimpla folyosónak tűnt, de ha sokáig figyelt valaki egy kisebb részt észre vehette, hogy apró hullámzást végeznek a falak. Összenéztek majd Leo odament a falhoz és lassan megégitette azt, a fal ekkor szikrázni kezdett majd megrázta a fiút és az ablaknak taszította ami szintén csak megrázta így a földre esett. Csak feküdt a kövön és füstölgött mint egy grill csirke akit most tettek a tányérra mert már ropogósra sült. Lysy lehajolt hozzá és a kezét nyújtotta neki.
- Egyben vagy? 
Bólintott.- Leszámítva, hogy finomra sütöttek... - Majd megfogta a kezét és felállt, leporolta magát majd körbe nézett.- Az aki fenttartja ezt az akadályt részben máshol jár, instabil a tér, ezért hullámzik a fal. - Magyarázta amit Lysander szorgosan lejegyzetelt mire a feketeség furcsán nézett rá.- Khm.. Te most mit csinálsz? 
- Leírom, hogyha legközelebb ilyen helyzetbe kerülünk tudjam, jobb nem eljelejteni az ilyen dolgokat. - Mondta amjd eltette a jegyzetfüzetét.- Minden esetre jobb ha megyünk tovább egészen addig amíg meg nem inog az akadály.
~ Mostanra már meg kellett volna szoknom, hogy ő nem az az átlagos srác, mégis minden alkalommal meglep. ~ Nézett utána Leo elgondolkozva majd követte. Jó ideig mentek mentek és mentek. Már kezdtek belefáradni amikor hirtelen megpillantották Reigát az ablakban ücsörögni miközben egy kék rózsát nézeget. A két fiú megállt és biztos távolságból figyelték a férfit aki észre se vette őket hisz annyira nézte a rózsát.
- Ha most engedek az érzéseimnek sose fogom elérni azt a célt amit kitűztem magamnak, azt a célt amiért ilyen messze elmentem. - Hallották Reiga hangját, pedig az ott ülő szája meg sem mozdult.
- Halljuuk a gondolatait? - Lepődött meg Lysander mire Leo bólintott.
- Ez is az akadály része.
- Reiga mester.. - Jött a folyosó végéről Luze és mellette Juna majd megálltak az elmélkedő férfi mellett aki mikor észre vette őket csik hidegen (vagyis a szokásos módján) felpillantott rájuk.- Elhelyeztük az anygalt ahogy kérte. - Mondta a démon majd kissé meghajolot előtte, bár lehetett látni rajta, hogy igen csak ellenére van a dolog.
- Milyen az állapota? - Nézett a szőke lányra aki háta mögé tette kezeit.
- Jelenleg alszik, a mester túlságosan is kiütötte.. - Erre Reiga felvonta egyik szemöldökét amolyan " ezt te sem gondolhatod komolyan" jelleggel, erre a lány nyelt egyet majd magára erőltetett egy mosolyt.- De semmi baja, az átváltozás már régen elkezdődött, de eddig a teste ellen állt neki, mintha eddig meg akarta volna védeni ettőla  dologtól, viszont az itteni levegő és a démonok jelentéte felgyorsítja a folyamatot, hogy mégis csak essen át rajta. Ez szimpla védekezés.
- És mi az amit elhallgatsz előlem, Juna? Látszik rajtad, hogy feszengsz és ilyet csak akkor csinálsz mikor valamit nagyon nem akarsz elmondani. - Mondta majd letette az egyik lábát az ablakból, kihúzta magát.- Szóval?
- Semmit sem titkolok ön elől Reiga me-- Ekkör a torkánál egy jégből képződött penge jelent meg, Luze hátrább lépett, de nem igazán akarta hagyni, hogy valaki ilyet műveljen az alárendeltjével. A lány igazi mesterére nézett majd vissza Reigára, nagy levegőt vett, nyelt egyet, főleg akkor mikor a penge közeledni kezdett felé.
- Sokak szerint igen nagy a türelmem, viszont vannak dolgok melyekkel kapcsolatban egyáltalán nincsen, és ez a téma pont olyan, szóval halljam mielőtt még olyat teszek amit te sem szeretnél. - Hangja komoly volt, lehetett érezni a benne lévő hűvösséget és azt, hogy nem blöfföl.
- A lány testét egy hatalmas energia védi amit egyszerűen nem tudok feltörni, valaki igét mondott rá és egyfolytában táplálja a védelembe az energiát. - Kezdett bele bár hangja bizonytalan volt.
- És gondolom azt is tudod, hogy kihez tartozik az az energia, ugye?
Erre félre nézett, helyette Luze lépett oda majd eltolta a lánytól a pengét.- Az energia hasonlított az enyémhez, így én is megpróbáltam feltörni, ám mikor hozzá értem a védelem erősebben reagált és majdnem a karom is odaveszett. Az a védelem Luka Crosszeria-é.
- Szóval a fivéred igen közel került a mi angyalunkhoz. - Mondta elgondolkozva majd újra az ablak falának dőlt és a rózsát nézte.- Ezt talán még a javunkra is tudjuk később fordítani. Elmehettek. - A két illető meghajolt majd el is mentek, bár mikor elhaladtak Leonardo és Lysander mellett a vámpirinek feltűnt, hogy a démon mond valamit, de nem lehetett érteni. A férfi továbbra is ott ült az ablakban majd hirtelen ökölbe szorította a kezét melyben a rózsát tartotta.- Luka Crosszeria..mi?