8.füzet. - Furcsa reggelek temérdek hülyeséggel

Nos elérkeztünk ide is. Innentől kezdve kissé beindulnak majd a történések azt hiszem :3 Nos.. Eddig a történet teljesen ködös volt, ám lassacskán elkezdem osztogatni a puzzle darabokat, ha ügyesek vagytok összetudjátok rakni őket, ha kevésbé akkor viszont várnotok kell egy-egy nagyon lényeges részre. Az elkövetkezendő részekbe rengeteg rejtély és idegtépő dolog lesz, mint például, hogy a legjobb résznél hagyom abba ^^ ( ne öljetek meg!)  A lényeg, hogy figyelni kell emberkék, hamarosan a karakterek külsőjére is fény derül. (amint lesz lelkierőm megrajzolni)  

 

A nap már javában besütött az ablakon s a szobát kellemes meleg töltötte meg, az ágy puha és kényelmes volt, az ember szinte fel sem akarna kelni. A kellemes álmokat és a jó pihenést egy ébresztőóranevezetű gonosz lény zavarta meg, amit legszívesebben mindenki lecsapott volna, ám sokba kerül egy másik. De térjünk vissza a mi kis álomszuszékunkhoz. Haja fehér mint a hó s olyan, mint a madárfészek, szemei lehunyva, ajka kissé nyitva. Így fekszik oldalán a mi drága ismerősünk egészen a gonosz óra világra törő tervéig. Mikor meghallotta a  gonosz hangját elkövette azt amit eddig csak nagyon kevesen mertek.. A falhoz vágta a kis szerkentyűt. Morogva, de felemelte fejét a párnájából, majd körbenézett kissé holdkóros tekintettel. 

- Reggel...van? - Motyogta magának majd felüt és nyújtózott. Ásítozott nagyokat, majd megtörölte szemeit és próbált magához térni teljesen. Mikor ez megtörtént döbbenten nézett körbe a szobában, szemei kikerekedtek, nyelt egy nagyot majd megtapogatta saját magát. - Nem lehet.. Álmodnék? - Majd kirohant a szobából egyenesen a fürdőbe. A mosdókagylóhoz érve megnyitotta a csapot, megmosta az arcát majd a tükörbe nézett. Arcán a döbbenet fokozódott, hisz látta magát a tükörben, érezte a vízcseppeket ahogy végig folynak arcán, érzett minden külső hatást.- Lehetetlen, hiszen én halott vagyok.. - Ekkor lépéseket hallott a lépcsőn. Egyre közelebbről jöttek a hangok, nem voltak sietősek, de mégis gyorsan halad felfelé. A lány ereiben megfagyott a vér, szíve hevesen kezdett verni, nyelt egy nagyot majd csak meredten nézett az ajtóra. A valami felért, majd megállt. Kis várakozás után elindult a folyosón a fürdőszoba felé, egyre közeledett és közeledett az ismeretlen személy. Monami arcán egy izzadság csepp folyt végig, fejében kavarogtak a gondolatok s a felkavaró dolgok, a különböző tényezők miatt mozdulni se bírt. Az ajtó alatt beszűrődő fénynél látni lehetett, hogy ott áll valaki. Először csak némán, csendben teltek a percek..  Majd az ismeretlen hirtelen ráfogott a kilincsre és egy gyors mozdulattal benyitott. 

 

Békésen szunyókált hatalmas ágyában Démonnal a lábánál. Démonnak mikor jelzett a gyomra felnézett gazdájára, ám látta, hogy a vörös még nagyban durmol. Felkelt majd megnyalogatta az arcát, de persze semmi se történt. Mikor a kutya látta, hogy ez nem elég odahajolt a fiú hasához, mázlijára úgy aludt a srác, hogy fel volt húzva a pólója. A kutya szinte vigyorgott majd odanyomta hideg orrát. A vöröske hirtelen kinyitotta szemeit majd felugrott. 

- Hideg! - Erre a kutya leugrott az ágyról és csak nagy szemekkel nézett rá. Castiel morgott majd csak nézett a kutyára aki fején szinte ott lebegett a glória, hogy nem ő volt.- Igazán kösz. 

- Nincs mit. - Válaszolt. Castiel lazán visszafeküdt volna ha nem válaszol imádott kutyája. A döbbenettő szemei tágra nyíltak majd a kutyára nézett. Megdörzsölte álmos szemeit.- Biztos csak fáradt vagyok..  

- Lehet, hogy te fáradt vagy, de én meg éhes. - Mondta majd kissé oldalra fordította  fejét.- Mi az, nem érted? - Castiel abban a pillanatban dobott is egy hátra szaltót, le az ágyról. Miután jó nagyot koppant a padlón, nagy nehezen fejét az ágyra tette.- Te hozzám beszélsz.. Démon? Egyáltalán te beszélsz?! - Akadt ki és csak döbbent tekintettel nézett a kutyájára. Démon sóhajtott majd odament hozzá. 

- Még szép, hisz te adtad nekem ezt a képességet, nem emlékszel Castiel? - Hangjában értetlenség csengett. 

- Nem dereng ilyen, de biztos úgy van ahogy te mondod.. - Vakargatta meg a fejét. - Kész, tuti becsavarodtam, biztos Monami miatt... Sőt lehet, hogy őt is csak beképzeltem magamnak.. Vagy lehet, hogy álmodom? Biztos kiütött az a nagy fényesség. - Elmélkedett magában majd felkelt és sóhajtott.- Akkor adok kaját. - Kiment a konyhába majd odarakta kedvence kajáját a tálkájába. Dolga végeztével egyenesen a fürdő felé vette az irányt. Elkezdte a szokásos reggeli zuhanyzását. Elkezdte dudólni az egyik kedvenc számát mikor érezte, hogy hátul valami a hátsó fertájára tapadt. Azt hitte a zuhany függöny így nem foglalkozott vele túlzottan. Miután letusolt magára csavart egy törölközőt majd a mosdókagylóhoz lépett. A tükörbe nézve hirtelen még ezt is elfelejtette, hogy fiú-e vagy lány. Közelebb hajolt a tárgyhoz, hogy látja-e azt amit.. Vörös hajszerkezét most két fekete fül díszítette. Ekkor lekapta törölközőjét majd hátranézett. Látta, hogy a két fülecske mellé adtak egy bónusz farkincát is. A döbbenet a tetőfokára ért.. És jött a szokásos környéket felverő üvöltés.- ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ! 

 

A mi kis viktoriánus fiúkánk már órák óta ébren volt, mert nem nagyon tudott aludni. Reggeli unalmában olvasott, így legalább elütötte az időt az iskola kezdetéig. A nagy olvasását gyomra hangos korgása szakította félbe. Sóhajtott majd letette a könyvet és lement a konyhájukba. Kinyitotta a hűtőt és reggeli utáni kutatásba kezdett. Meglepetésére csak furcsa dobozokat talált a finom dolgok helyett. 

- Leight vásárolt volna? Nem, ő nem csinálna ilyet. - Mondta majd kivett egyet és elkezdte olvasni, de semmi értelmeset nem szűrt le a dobozt borító aprócska betűk tartalmából. Vállat vont majd kibontotta. Meglepésére szilárd étel helyett folyékony anyagot tartalmazott. Fogott egy tiszta üvegpoharat és beleöntötte. Mikor látta az ital színét csak elcsodálkozott, fogalma se volt, hogy mi lehet az a lötty amitől, bár a szeme helyett a szaglása adott pozitív visszajelzést.- Milyen jó illata van, szinte fokozza az éhségemet. - Gyanútlanul kezébe vette a poharat és jó nagyot kortyolt az ismeretlen folyadékból. Mikor megérezte az ízét kikerekedtek a szemei. Azonnal kiköpte majd a poharat is lerakta. A mosogatónál megnyitotta a vizet és igyekezett kiöblíteni a száját, hogy az enyhén vasas és kesernyés íz mindenestül eltűnjön. Végül megtörölte a száját. - Vér?! - Tette fel magában a kérdést mikor hirtelen észrevette szemfogai hegyességét. Kissé kinyitotta száját, majd megérintette ujjbagyaivel a fogait, hogy biztosra menjen. Tűhegyesek voltak. Magában összerakosgatta a dolgokat majd felrohant az emeletre és a telefonjáért nyúlt. Azonnal Castielt kezdte hívni. - Mégis mi folyik itt? Mi ez, valami rossz álom, vagy egy nagyon rossz vicc? Nem.. Ezek túl valóságos dolgok, itt valami más áll a háttérben.- Nézett komolyan maga elé majd tovább szőtte gondolatait miközben arra várt, hogy barátja felvegye a telefont.